firkálmányok

S néha boldogok vagyunk, szárnyalunk, mint a madár a jól ismert erdő fölött, biztosan. De van hogy minden kicsúszik a talpunk alól, mintha soha semmi sem lett volna rendban.Egyszer fent, s egyszer lent. Az élet talán legnagyobb művészete az aranyközépúton maradni. De ez a…

Olyan mintha a belefulladtam volna a puszta életbe, és ez nem túlzottan jó... Vagyis, most vagyok fiatal és most kéne boldognak meg vidámnak lennem. Az idősek azt mondják ezek a legszebb éveim, ennél már csak rosszabb lesz. Kezdem úgy érezni, hogy itt valahol elveszett az igazság!!!!…

Még mindig valahogyan elveszve érzem magamat. Bár még mindig nem vagyok egyedül. Olyan fantasztikus barátaim vannak akiknél nem is kívánhatnék jobbat. Csak ők is valahogyan másak, mint én... Van aki animézik, van a aki Tolkienezik, másik biológiázik, van aki csak el van és boldog.…

Valahogyan most úgy érzem, hogy az árral szemben megyek. És hogy sokan nem értik, hogy én ebben a világban mit képviselek. Ezért hülyének néznek, ami nem olyan felemelő érzés...Hiányoznak pillanatok. Percek, amik nyugodtak voltak. Amik arra emlékeztettek, hogy tartozom valahova.…

Valójában, most éppen tanulnom kellene, de valahogy mindig győz a belső kényszer ha úgy érzem írnom kell. :)Mostanában nagyban folyik a szalagavatóra készülődés. Tényleg szép lesz, annak ellenére, hogy mindenkiben próbálom az ellenkezőjét felébreszteni azzal, hogy elmesélem…